Tudatos, célvezérelt kormányzás címmel Orbán Balázs, Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára és Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója részvételével tartották szerdán a Mathias Corvinus Collegium legújabb beszélgetését. A vita apropója, hogy mindkét részvevő politikai stratégiáról íródott könyve a közelmúltban jelent meg.
A beszélgetést moderáló Gallai Sándor, a Társadalom- és Történelemtudományi Iskola vezetője elsőként arról kérdezte a feleket, hogy hogyan készül, mire alapszik egy politikai stratégia és mennyire szükséges ehhez szélesebb társadalmi egyetértés, úgynevezett nemzeti minimum.
Egészség, hosszú élet, gazdagság – ez lenne a pártoktól független alap?
Orbán Balázs szerint mindketten más oldalról közelítik meg a kérdést könyveikben. Boros inkább közpolitikai szempontból elemzi a kérdést, arról ír, hogy milyen területeken kell egy kormánynak stratégiát alkotni, majd ezeket egyenként értékeli és részletezi, és ebből von le következtetést, ő inkább a geopolitikai megközelítést alkalmazza.
A miniszterhelyettes szerint könyvében inkább történelmi, geopolitikai és nemzeti kontextuson keresztül, mint egy szemüvegen át nézi a kérdést, egy nézetrendszert alakít ki, amelyet használva alakítják a politikai aktorok a napi politikai döntéseket. Úgy vélte ez utóbbi attitűd, munkamódszer inkább a jobboldal metódusa, és a 2010-ben kezdődött Fidesz-KDNP kormány ezt alkalmazza.
Boros Tamás egyetértett vele, de szerinte nem különböző megközelítésekről, hanem a politikai stratégiának a különböző, elméleti és gyakorlati szintjeiről van szó. Szerinte
a XXI. századnak két alapvető nemzeti minimuma van, amelyekben minden politikai oldal egyetért
Az egyik, hogy az állampolgárok minél tovább és egészségesen éljenek, a másik pedig, hogy jobb gazdagon élni, mint szegényen. Boros szerint ez az emberi élet alapja, minden egyéb plusz adalék az ezekhez szükséges eszközöket kell megtalálni, erre kell minden politikai stratégiát alapozni.
Univerzális mérce, egyedi recept
A felek egyetértettek abban, hogy a politikai stratégia tartalmaz értékrendet, – még a technokrata kormányzás is értékválasztás – abban viszont már nem, hogy ez milyen arányban kell ennek megjelennie. Orbán Balázs szerint egyértelmű, hogy léteznek sikeres és sikertelenebb országok, amit Svájc és Botswana szembeállításával illusztrált, de a siker receptje minden ország esetében egyedi lehet. Szerinte
a sikernek létezik univerzális fokmérője, de nincs egyetemes receptje.