Mitől lesz sikeres egy ország, és milyen politikai stratégiákra lehet alapozni a sikert? Kell-e a politikai stratégiák kialakításához társadalmi konszenzus? Valóban „úri kávéházi csevej” a mai politikai diskurzus a feljlődés korszakaként emlegetett dualizmus időszakában tapasztalthoz képest? Erről beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium Tudatos, célvezérelt kormányzás című vitájának résztvevői.
Tudatos, célvezérelt kormányzás címmel Orbán Balázs, Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára és Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója részvételével tartották szerdán a Mathias Corvinus Collegium legújabb beszélgetését. A vita apropója, hogy mindkét részvevő politikai stratégiáról íródott könyve a közelmúltban jelent meg.
A beszélgetést moderáló Gallai Sándor, a Társadalom- és Történelemtudományi Iskola vezetője elsőként arról kérdezte a feleket, hogy hogyan készül, mire alapszik egy politikai stratégia és mennyire szükséges ehhez szélesebb társadalmi egyetértés, úgynevezett nemzeti minimum.
Egészség, hosszú élet, gazdagság – ez lenne a pártoktól független alap?
Orbán Balázs szerint mindketten más oldalról közelítik meg a kérdést könyveikben. Boros inkább közpolitikai szempontból elemzi a kérdést, arról ír, hogy milyen területeken kell egy kormánynak stratégiát alkotni, majd ezeket egyenként értékeli és részletezi, és ebből von le következtetést, ő inkább a geopolitikai megközelítést alkalmazza.
A miniszterhelyettes szerint könyvében inkább történelmi, geopolitikai és nemzeti kontextuson keresztül, mint egy szemüvegen át nézi a kérdést, egy nézetrendszert alakít ki, amelyet használva alakítják a politikai aktorok a napi politikai döntéseket. Úgy vélte ez utóbbi attitűd, munkamódszer inkább a jobboldal metódusa, és a 2010-ben kezdődött Fidesz-KDNP kormány ezt alkalmazza.
Boros Tamás egyetértett vele, de szerinte nem különböző megközelítésekről, hanem a politikai stratégiának a különböző, elméleti és gyakorlati szintjeiről van szó. Szerinte
Az egyik, hogy az állampolgárok minél tovább és egészségesen éljenek, a másik pedig, hogy jobb gazdagon élni, mint szegényen. Boros szerint ez az emberi élet alapja, minden egyéb plusz adalék az ezekhez szükséges eszközöket kell megtalálni, erre kell minden politikai stratégiát alapozni.
Univerzális mérce, egyedi recept
A felek egyetértettek abban, hogy a politikai stratégia tartalmaz értékrendet, – még a technokrata kormányzás is értékválasztás – abban viszont már nem, hogy ez milyen arányban kell ennek megjelennie. Orbán Balázs szerint egyértelmű, hogy léteznek sikeres és sikertelenebb országok, amit Svájc és Botswana szembeállításával illusztrált, de a siker receptje minden ország esetében egyedi lehet. Szerinte
Az egyes országok különböző utakon és módszerekkel jutottak el a sikeres léthez, azt kell megtalálnunk, hogy a mi országunknak milyen stratégiát kell követnie – hangsúlyozta. Orbán szerint ebből kell kialakítanunk egy egyedi magyar sikerreceptet.
Boros szintén úgy vélte, hogy nincs értelme egy az egyben lemásolni sikeres országok receptjeit, de ezekben léteznek közös pontok, amelyekben ezeknek az országoknak azonos a megközelítése, és ezeket érdemes eltanulni, adaptálni. Példaként a fejlett oktatási rendszert és a humán erőforrásokba történt befektetést említette.
A felek megegyeztek benne, hogy Ausztrália, Szingapúr és Dél-Korea, Finnország és Írország mindegyike külső adottságoktól – természeti kincsek, gyarmatok – függetlenül sikeres tudott lenni. Boros szerint a sikeresség alapja nemzetkarakterológiától függetlenül az emberi erőforrásokba való befektetés.
Orbán Balázs szintén kiemelt területnek tekintette a humán erőforrásokat, de kiemelte a nemzeti karakter, a magyar sajátosságok jelentőségét a stratégiaalkotásban, és úgy látja, az elmúlt harminc év politikai küzdelmeiben ebben a témában nem született megegyezés. Hozzátette, az elmúlt időszak korszelleme szerint
„minden, ami nyugatról jön, az jó, és minden ami keletről érkezik, az rossz”.
Szerinte ezt az elképzelést felül kell bírálni, hiszen nem a forráson múlik az oktatási rendszerek, vagy épp a vakcinák minősége.
Utolérni a sikeres országokat
Elérhető cél-e, hogy behozzuk a sikeres országokat, és egyetértenek-e ebben a különböző stratégiai megközelítések alkotói – tette fel a kérdést Gallai. Mindkét beszélgetőpartner igennel válaszolt, egyetértve abban is, hogy léteznek országok – mindketten Finnországot és Írországot említették példaként – amelyek e kihívásnak sikeresen megfeleltek.
Boros úgy vélte, a középmezőny aljáról feljutni az elit országok közé keveseknek sikerült és ez nagy kihívás Magyarországon is a mindenkori politikai elitnek. Szerinte mivel az ország a világ leggazdagabb és békés régiójában helyezkedik el, ahol nincsenek természeti katasztrófák, és komoly nemzetközi és társadalmi konfliktusok, ezért jók az esélyeink, de a sikerhez jó politikai döntések kellenek. Figyelmeztetett arra, hogy a sikeresség útja olyan, mint egy lift, amelyben felfelé és lefelé is lehet mozogni, ezért
a „felfelé gombot kell nyomni”.
Orbán Balázs egyetértett, kiemelve, hogy történelmi szempontból is kivételes korszakot élünk, amelyben szuverenitásunk teljes. De illúzióink ne legyenek! – tette hozzá. Szerinte a magyar politikai kultúra hagyományosan konfliktus-alapú, de ez nem gátja a sikernek.
A dualizmus korát említette példaként, amelyet mindig a fejlődés és a felzárkózás korszaka volt, annak ellenére, hogy az ország szuverenitása nem volt teljes.
– emlékeztetett a miniszterhelyettes. Szerinte a mai politikai diskurzus egy „úri kávéházi csevej” az akkori időszak párbeszédéhez képest. Félreérti a magyar történelmi realitásokat, aki itt valami nagy összeborulást vár – hangsúlyozta.
Egyetértett Borossal, hogy Magyarországon nincsenek olyan mély társadalmi törésvonalak, amelyek szerinte Nyugat-Európai országokban a migráció és a párhuzamos társadalmak témái mentén kialakultak. Ezeknek az országoknak befelé kell fordulniuk, hogy a társadalmi konszenzust elérjék, ami vissza fogja vetni őket a fejlődésben – jegyezte meg.
Magyarországon az elmúlt évtizedben létrejött politikai stabilitás, stabil kormányzás eredményeként
Ilyen például a családok támogatása és a demográfiai fordulat elérésére való törekvés, az, hogy a külhoni magyarok a nemzet részei, valamint a segélyezés politikájával szemben a munkahely-teremtés és a munka kultúrájának előnyben részesítése. Kiemelte: amennyiben egy kormány megtalálja ezeket a témákat, amelyekben nem feltétlenül politikai, de legalább társadalmi konszenzus létezik, az nagy felhajtó erő, amely a fejlődést segítheti.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:
Lengyelországban nincs szuverenitásvédelmi hivatal, nincsenek helyi Lánczi Tamások, akik most már titkosszolgálati jelentésekkel felvértezve vegzálhatnának különféle, nekik nem tetsző szervezeteket.
Elhozhatja-e az új amerikai elnök a békét? Mi várható a Közel-Keleten? Milyen lesz idén a magyar belpolitika és a gazdaság? Közéleti szereplőket, politikusokat és elemzőket kértünk arra, osszák meg a Mandinerrel várakozásaikat, és hogy milyen történésekre számítanak itthon és a világban.
A Mathias Corvinus Collegium történelmi helyszínen várja a tanulni vágyó fiatalokat.
A politikus szerint akik eddig jogállamiságról prédikáltak, már csak a hatalom nyelvén beszélne
Világrendszerváltás van, Trumpot támogatni nem volt hazárdjáték, a Tisza Párt pedig egy kicsit sem hasonlít a régi Fideszre.
A politikus szerint ez egy személyes bosszúhadjárat része a távozó amerikai nagykövet, David Pressman részéről.
Az ötven év körüli férfi a kórház kápolnájában vetett véget az életének.
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
